Ez az utolsó bejegyzésem, mivel ez az utolsó napom a szobafogságban. Holnap ilyenkor már újra szabad leszek. Ez a 6 nap alatt volt időm sok minden gondolkodni és úgy érzem hogy sokkal jobb emberként térek vissza a külvilágba. Egész hamar eltelt ez a 6 nap...

Az embereke különböző űrállomásokon éltek , céltól függően elosztva. Egyes állomások az oktatásért felelnek , mások az szállíttatásért az állomások között, míg van építő , kutató és fejlesztő na meg bányász állomás is. Ezek inkább csak a nagyobb állomások. 

Az álmom tovább gondolva, hogy 1 legfőbb vezető lenne és további kisebb vezetők akik irányítják az egyes dolgokat és helyeket. Ezek a vezetők mind egy gép által lennének ki választva, egy olyan gép által ami a gyerek koruk óta figyel mindenkit és akit alkalmasnak talál azt választja ki. Ha talál valaki alkalmasabbat vagy úgy gondolja hogy már nem alkalmas akkor ugyan ez a gép le is válthatja. 

Az álmomban a gyerekek nem kaphattak szobafogságot, tiltotta a törvény , bár nem mintha bárki is akart volna adni. Sőt nem is voltak szobák. Ezzel hogy még véletlenül se kaphasson senki szobafogságot. Mindenki az űrben él és a föld csak egy természeti rezervátum. Meg tisztítva a szemétől, csak a egyes épületek lettek meghagyva mint emlékművek. Hm ... egészen be indította ez az álom most a fantáziám .

Ma este egy igen érdekes álmom volt a jövőről. Egy teljesen más világról mint a miénk. Egy jobb és szebbről. 

Ma nem volt egész nap nettem. Most megéreztem az igazi kínját a szobafogságnak. Törvénynek kéne lennie arra hogy ne lehessen szobafogságot adni.